Változás a legismertebb 2x2-snél ...

(Az ε1 Lyrae binary rendszer legújabb pályaszámítása)

A Meteor kettős­észlelői munkájának feldol­gozásával részletes statisztika áll rendel­kezésünkre: számomra nem kis meglepetés, hogy a leglátványosabb többszörös rendszer, a langyos nyári éjszakák sztárja, a bemutatók és látogatók kedvence, kis távcsövek első számú teszt­objektuma: a Lant csillagkép ε jelű csillaga harminc észleléssel éppen csak befért az első tíz legtöbbször megfigyelt és beküldött kettős­csillag csoportjába! Annak sem látom szükségét, hogy nagy elődünk, Szent­mártoni Béla leírása helyett magam ismertessem; az alábbi idézet az Alkor Csillagászati Szakkör által 1980-ban kiadott, Kettőscsillag útmutató c. kiadványból származik:

Epszilon Lyrae = ST 2382-3.

A híres négyes csillag először mint nagyon széles pár látható, 4.7 és 4.5 mg csillagok 210"-re vannak egymástól /PA 172/. Mindegyik csillag tovább bontható.
Epszilon-1 Lyrae = ST 2382 az északi pár; 5.1 és 6.0 mg csillagai sárgás vagy zöldes, ill. fehér vagy kékes­fehér színűek; A2 és A4 színkép­típussal. Nagyon lassú, 1.166 év periódusú binary, mely most válik szoro­sabbá nagyon lassan. 1960-ban 2.8" volt; 1980-ra 2.7"-re számították /PA 355/. A két komponens 155 CSE-re van egymástól. A főcsillag még spektroszkópiai kettős is.
Epszilon-2 Lyrae = ST 2383 a déli pár; 5.1 és 5.4 mg csillagai sárgás, ill. sárgás vagy vöröses színűek; A3 és A5 színkép­típussal. Ez is elég hosszú: 585 év keringési periódusú binary, mely lassú szélesedésben van. 1960-ban 2.2" volt; 1980-ra 2.3"-et számítottak /PA 91/. A két komponens 165 CSE-re van egymástól.
A szoros párokat W. Herschel észlelte először 1779 augusztusban. A két pár a térben 0.2 fényévre van egymástól. Valójában egy óriási rendszer, melynek csillagai lassan keringenek egy közös tömeg­középpont körül, ennek periódusát millió évekre becsülik. Tőlünk kb. 180 fényév távolságra van a rendszer.
Szabadszemmel szabály­talannak kinéző csillagnak látszik, de a legkisebb keresőtávcső vagy binokulár is felbontja széles kettőssé. A két szoros pár nagyobb nagyításokkal bontható fel, de előfeltétel a jó légköri nyugodtság is. 6-8 cm-es refraktorokkal 100x körüli nagyításnál kezd mindkét pár felbomlani; de 150-200x nagyítás biztosabb felbontást ad.

Ebben az írásban a négyes rendszert kizárólag mint binary párokat kívánom bemutatni. Az emberi léptékkel mérve hosszú keringési idejű rendszereknél először egy előzetesnek nevezett pályát lehet számítani, amit a mérések szaporodásával lehet pontosítani. Szentmártoni Béla idejében Guntzel-Lingner 1955-ben illetve 1956-ban végzett számítása volt forgalomban. Napjainkban az US Naval Observatory páronként ötszáznál több megfi­gyelést tart számon. Az ε2 1984-es számítása után az IAU Commission 26. legutóbbi, 157. sz. körlevelében néhány hete kerültek közlésre az ε1 legfrisebb pályaelemei: ez késztetett a jelen sorok megírására.

Ugyanazon csillagpár eltérő pályáit legszemléletesebben közös ábrában lehet bemutatni.
Az ε<sup>1</sup> Lyr régebbi és új pályája Az ismertetést a sorrendnek megfelelően az AB párral kezdem. Az új pályaelemeket két szerb csillagász, Novakovic és Todorovic határozta meg. A régi és új pálya közti legszembe­tűnőbb különbséget az okozza, hogy a nagytengely 70%-kal nőtt, valamint a numerikus excent­ricitás több, mint 3,5-szeresére, de a többi pályaelem is jelentősen változott. Ezen - és az összes általam készített hasonló rajzon - sárga színű pontvonallal jelölöm a csomóvonalat; a pályának a látóirányunkra merőleges sík "mögötti" - a leszálló csomótól a felszálló csomóig tartó - részét pedig szaggatott vonallal. Láthatjuk, hogy a korábbi számítás szerint a társ 1800 körül lett volna a felszálló csomónál, és azóta hozzánk közeledett volna, míg a mostani ismereteink szerint a helyzet éppen fordított: a társ a leszálló csomóhoz közeledve távolodik tőlünk; ennek természe­tesen amatőr megfi­gyelési szempontból különösebb jelentősége nincs. Felbonthatóság szempontjából viszont érdekes, hogy a látszó szög­távolság jóval nagyobb inter­vallumban változik; 2100-ban, nem sokkal a periasztron átmenet után éri el minimumát 0,8"-cel - a jelenlegi számítások szerint. Ha így lesz is, a Meteor mai kettős­észlelői a látványban sajnos már nem gyönyörködhetnek...

Az ε<sup>2</sup> Lyr régebbi és újabb pályája A CD jelű pár jelenleg utolsó ismert pályaelemeit Docobo és Costa spanyol csillagászok számították. Keringési ideje jóval rövidebb, mint az AB-jé; nyilván ennek is tulajdonítható, hogy a két bemutatásra kerülő pálya között - mondhatni - alig van különbség. A pályák érdekessége, hogy az apszisvonal és a csomóvonal közel merőleges egymásra, ami azt eredményezi, hogy - nagyobb pályahajlás mellett - a nagytengely (sárga színű, szaggatott vonallal rajzolt egyenes szakasz) a Földről nézve kisebbnek látszik, mint a kistengely. A halványabb tag a felfedezés óta a távolpontot magában foglaló szektorban mozgott, vala­micskével több mint 90 fokot téve meg a látszólagos pályaíven. Még legalább száz évig tágul, igaz, csak néhány tized ívmásodperc erejéig.

Gondolkoztam, hogy közöljem-e egy táblázatban a fentebb bemutatott pályákat meghatározó pályaelemeket. Végül úgy gondoltam, hogy aki részle­tesebben kíván foglalkozni ezekkel a binary rendszerekkel, vagy be tudja szerezni a szükséges adatokat, vagy pedig megtalálhatja az Orbit szoftver adatbázisában.

Vaskút, 2005.11.18.